Ohcat suvdima

• Bohccuid suvdin lea fievrridanortnet siidaosiide orohagain/siiddain main lea dárbu fievrridit bohccuid áigodatguohtumiid gaskka meara rastá. 
• Siidaoasis ferte leat duohta ja geográfalaš dárbu suvdimii. Romssa ja Finnmárkku Stáhtahálddašeaddji árvvoštallá dárbbu siidaoasi historjjálaš suvdingeavaheami ja -dárbbu. 
• Suvdinsajis galgá leat dárbbašlaš infrastruktuvra mii deavdá elliidčálgolága gáibádusaid.  

Oza skovis Søknadsskjema til forskrift om pramming av rein. 

Muitte áigemeriid  Geassemánu 15. b.  giđđasuvdimis ja ođđajagimánu 15. b. čakčasuvdimis. 

• dieđuid iežat birra ohccin 

• duohta ja geográfalaš dárbbu suvdimii 
• goas háliidat suvdima 
• dieđuid suvdinsaji birra 

Sádde ohcamuša Romssa ja Finnmárkku Stáhtahálddašeaddjái  e-poastan dahje dábálaš poastan.  

Go Stáhtahálddašeaddji lea ožžon ohcamuša, de isket sii dieđuid maid don leat sádden. Jus dárbbašit eanet dieđuid, de sáhttet bivdit daid.   

Stáhtahálddašeaddji juolluda suvdinvuoru ekonomalaš rámma vuođul mii lea várrejuvvon suvdimii boazodoallošiehtadusas, du siidaoasi historjjálaš suvdinsaji geavaheami ja dárbbu vuođul. Jus juolludeapmi ii govčča buot ohcamušaid, de stáhtahálddašeaddji sáhttá hilgut du suvdinsadjeohcamuša jus eará siidaoasit adnojuvvot eanet vuoruhuvvon iežaset historjjálaš geavaheami ja dárbbu vuođul. 

Go leat ohcan suvdinvuoru, de oaččut reivve Stáhtahálddašeaddjis mas leat dieđut suvdinbeaivvi ja -báikki birra mii du siidaoassái lea addojuvvon. Sáhtát váidit stáhtahálddašeaddji suvdinvuorromearrádusa dahje buktit eará relevánta dieđuid. Stáhtahálddašeaddji sáhttá muhtun áššiin rievdadit suvdinplána du máhcahaga vuođul. 

Ohcamuš sáhttá dárkkistuvvot. Don leat geatnegahtton dohkkehit dárkkisteami, addit dárbbašlaš dieđuid ja veahkehit čađahit dárkkisteami. Dárkkisteamit sáhttet vihpadit áššemeannudeami. 

Don oaččut dieđu vuoruhuvvon listtu birra e-poastan dahje poastareiven, dábálaččat 4 vahku maŋŋá go Stáhtahálddašeaddji lea ožžon ohcamuša. 

Jus it hálit geavahit suvdinvuoru, de fertet dieđihit Stáhtahálddašeaddjái jođáneamos lági mielde vai earát ožžot saji. 

Jus leat ožžon suvdinvuoru, de fertet leat gearggus suvdimii mearriduvvon suvdinsajis ja suvdinplána áigemeari mielde.  

Jus it boađe suvdinplána mearriduvvon áigái, de massát suvdinvuoru, nu ahte don it oaččo šat suvdinfálaldaga dan áigodagas. Sáhtát almmatge doalahit suvdinvuoru jus it boahtán sivaid geažil maid don it sáhte stivret, omd. lihkohisvuohta. Dálkkit eai leat dábálaččat sivvan doalahit suvdinvuoru vaikko it boahtán mearriduvvon áigái. 

Sáhtát váidit suvdinvuorromearrádusa. Váidda sáddejuvvo Romssa ja Finnmárkku Stáhtahálddašeaddjái. Eanadoallodirektoráhtta dat meannuda váiddaášši.        

Váidináigemearri: 3 vahku das rájes go mearrádusdiehtu joavddai dutnje. 

Váiddameannudeami meroštallon áigi: dábálaččat 4 vahku siste.